7. mese: Peti nyuszi és a Húsvét

Nyuszi mama Nyuszi papával és három fiukkal éldegéltek a Nagyerdő egy csendes zugában, épp a kis patak mellett.

Húsvét reggelén kiadósan megreggeliztek, majd közösen leszedték az asztalt. Nyuszi mama elmosogatott, Nyuszi papa pedig szárazra és fényesre törölgette a frissen elmosott tányérokat, evőeszközöket. Eközben a fiúk a szobájukban készülődtek. Nyuszi mama  bekiáltott a konyhából a fiúk szobája felé: -Peti, Palkó, Patrik! Gyertek, gyerekek, válasszátok ki, melyik virágvízzel indultok meglocsolni a nyuszilányokat, hamarosan ideje indulni!

Palkó és Patrik egyből felpattant, fürgén ugráltak ki az ebédlőbe. Peti csak sompolygott kelletlenül, ugyanis nem szerette a Húsvéti locsolkodást. Nagyon nem. Semmi izgalmasat nem talált benne. Sőt, inkább csak bosszantotta, hogy el kell mennie megint locsolkodni, mikor annyi minden mást szeretett volna inkább csinálni. Répát rágcsálni a mezőn elterülve, kavicsokat dobálni a patak vizébe és nézni, ahogy gyűrűzve lesüllyednek vagy sétálgatni, nézelődni az erdőben. De a szokás az szokás, Nyuszi mama és papa nem engedtek, ragaszkodtak hozzá, hogy a fiúk válasszák ki a virágvizeket és induljanak el a nyuszilányokhoz.

-Petikém, úgy látom, nincs jó kedved, gyere, válassz, melyiket szeretnéd?-simította meg a fejét a mamája.

-Nekem mindegy, úgysem akarok menni!-sóhajtotta bosszúsan Peti.

Közben két testvére már meg is előzte, Palkó a nárciszosat, Patrik pedig a rózsásat választotta, így Petinek végül a jázmin illatú jutott. De hát neki úgyis mindegy volt, menni úgysem akaródzott, el is tervezte, hogy ugyan elindul, de majd lemarad a testvéreitől,  másfelé kanyarodik el és kellemesen fogja eltölteni a napot, nem holmi locsolkodással.

El is indultak, Palkó és Patrik siettek előre, Peti szándékosan lemaradt, majd mikor testvérei már messze jártak, letért egy másik ösvényre és ott bandukolt tovább. A jázminos virágvizet csinos üvegcséjével együtt egy elágazásnál hetykén behajította egy bokor mögé, majd jókedvűen fütyörészve szökkent tovább. Kis kerülővel kiért a mezőre, előtte szerzett pár répát a szomszéd kertjéből, útközben azokat rágcsálva, majd a répaevés végeztével a selymes, mélyzöld fűben elterülve nézegette a felhőket az égen, szinte egész nap heverészett. Utána elbandukolt a patakig, ott kavicsokat dobált, sétált erre-arra, nézte a harkályokat, mókusokat, szóba is elegyedett velük. Végül már érezte, hogy késő délután lehet, így elindult hazafelé.

Mikor visszatért a hazafelé tartó ösvényre, összetalálkozott testvéreivel és a barátaikkal, akik mind jókedvűen, dicsekedve mutogatták egymásnak a nyuszilányoktól kapott, csodaszép színes és mintás hímes tojásaikat. Látszott rajtuk, milyen örömmel töltötte el őket  a nyuszilányok öröme, hogy őket is meglocsolják és nem hagyják elhervadni.

Ezt hallva Peti lelassította lépteit és megint lemaradt. Azon morfondírozott, vajon mit fog mondani a mamájának, kiket locsolt meg? De hát, tojások sincsenek nála, így biztosan kiderül, hogy nem locsolkodni volt. Főleg, hogy a jázmin illatú virágvizet is eldobta a mező felé menet, így még az sem volt nála. A testvérei észrevették, hogy lemaradt, odamentek hozzá és kérdezgették, neki hány tojást sikerült kapnia a locsolkodásért. Végül észrevették, hogy Petinek egy sincs. Először meglepődtek, majd viccelődtek vele, hogy Nyuszi mama megdorgálja majd, ha kitudódik, hogy mindenfelé járt megint, csak épp locsolkodni nem. Végül ott hagyták, mindenki haza indult.

Peti lehajtott fejjel bandukolt tovább, léptei egyre lassabbak lettek, ahogy közeledett a szülői házhoz. Nem tudta, mitévő legyen, nem szerette volna, ha Nyuszi mama szomorú lenne. Ahogy így morfondírozott, megszólalt egy vékony, kedves hang a háta mögött:

-Miért nem voltál locsolkodni?

Peti megpördült és egy csinos nyuszilányt pillantott meg, sárga masnival a bal füle mellett. Elpirult.

-Nem szeretem a Húsvétot, nem tudom, hogy kell locsolkodni, szégyellős is vagyok és van jobb dolgom is, mint lányokat locsolgatni, nehogy elhervadjanak.-mondta.

-Jó, jó, értem. De hallottam, hogy a többiek mulattak rajtad, mert egy hímes tojást sem kaptál. Hogy mész így haza, mit fogsz mondani?-kérdezte a nyuszilány.

-Majd kitalálok valamit, törődj a magad dolgával!-vetette oda Peti.

A nyuszilány megdöbbent, majd gondolt egyet és azt mondta:

-Én szeretem a Húsvétot és rengeteg tojást festettem, mindenki a csodájára járt! Mindig szokott maradni is belőle, mert sokkal többet festek, mint amennyi elfogyna. Én adok neked párat, hogy ne kerülj bajba, ha hazamész.-felelte kedvesen a nyuszilány.

-De nem tudlak meglocsolni, mert nincs virágvizem. Elvesztettem.-füllentette Peti.

-Nem baj, akkor is adok neked, csak kísérj haza, kérlek.-kérte a nyuszilány.

Peti beleegyezett. Útközben mindenféléről beszélgettek. Nusi, mert így hívták a kedves nyuszilányt, elmesélte, hogy imád festeni, felnőtt korában festő lesz. Hamar elszaladt az idő, megérkeztek Nusiékhoz. A nyuszilány megkérte, várjon kint, majd pár pillanat múlva megjelent 5 igazán csodálatos hímes tojással. Olyan szépek voltak, amilyen szépet még Peti sosem látott. Megköszönte a tojásokat és elindult hazafelé. Mikor hazaért, kicsit félve, de mégis büszkén mutatta meg szüleinek és testvéreinek a hímes tojásokat, amiket kapott. Mindenki ámuldozott és együtt örültek a locsolkodásaikért kapott hímes tojásoknak. Palkó és Patrik először meglepődve néztek össze, honnan lett Petinek hirtelen 5 hímes tojása, mikor nemrég még egy sem volt, de jó testvérekhez híven, nem árulták be Petit. Nyuszi mama az ebédlőasztal közepére tette a csodaszép hímes tojásokat egy díszes cseréptányérra. Következő nap Nyuszi mamáék büszkén mutogatták a nyuszi rokonoknak, akik meglátogatták őket.

Peti másnap reggeli után elkéredzkedett Nyuszi mamától, arra hivatkozva, hogy fontos dolga akadt. Fontos, bizony. Sietett, megkereste a tegnapi útelágazásnál a bokor mögé hajított jázmin illatú virágvizet és izgatottan kopogtatott be Nusihoz, hogy meglocsolja, nehogy elhervadjon az a kedves nyuszilány. Peti a nyuszilány húgait és édesanyját is meglocsolta. Nusi őszinte öröme mindenért kárpótolta.

Attól kezdve elválaszthatatlan jóbarátok lettek és Peti nem utálta többé a Húsvéti locsolkodást.

-A Szerzői jogokra való tekintettel a https//zsannakepesmese.blogspot.com/ blogban található tartalmak része vagy egésze egyéb helyeken nem jeleníthető meg a Szerző engedélye nélkül.